Zárthelyi dolgozatok
A hallgatók az tudásukról két évközi zárthelyi dolgozaton adnak számot. A mindkét zárhelyi dolgozat esetében 50% felett kell teljesíteni az aláírás megszerzése érdekében. A hivatkozott szakirodalom és az előadásokon leadott anyag együttesen biztosítják, hogy a hallgató a tananyaganyagból sikeresen tudjon számot adni. A ZH-k fő célja az, hogy a hallgatók az élettant folyamatosan tanulva könnyebben észleljék a fejezetek közötti összefüggéseket.
- Félévenként 2 zárthelyi dolgozatra kerül sor előre meghirdetett időpontban, mely nem módosítható.
- A ZH-k anyaga a megírás előtti elődadások anyagából állíjuk össze.
- A ZH-k időtartama 40 perc.
- Zárthelyinként max. 20 pont érhető el (10 pont alatt: elégtelen; 7 pont alatt: elégtelen és pótolni kell).
- Eredmények elérése hallgatói kódokkal a tanszék honlapján és hirdetőtábláján lehetséges.
- Kijavított zárthelyi dolgozatok a hirdetményben megadott egyetlen időpontban és helyen tekinthetők meg (lehetőség elmulasztása jogvesztő).
- Azon hallgatók, akik az évközi zárthelyiken minimum 75%-ot érnek el, 1 db extra pontot kapnak, amit kedvezményre válthat a záróvizsgán
- Azon hallgatók, akik kiemelkedő eredményt érnek el az évközi zárthelyiken, extra pontot kapnak az alábbi táblázat alapján. Ezen pontok a záróvizsgán válthatók be.
-
ZH eredmény Extra pont a záróvizsgán >60% 1 >70% 3 >80% 6 >90% 10
-
A zárthelyi dolgozatok felépítése
A ZH-k a félév végi vizsga egy-egy részét hívatottak bemutatni, így egy tesztkérdés-sorból, egy képelemzésből és egy esszékérdésből állnak.
20 egyszerű választásos tesztkérdés, amelyek az anyag apróbb részleteire kérdeznek rá. Négy lehetőség közül kell kiválasztani a lehető legjobb választ.
Az ábraelemzés során egy olyan ábrát kell összefüggéseiben ismertetni, illetve vele kapcsolatos kérdésekre válaszolni, amely az előadáson bemutatásra került.
Az esszé során megadott témakör vagy megegyezik a vizsgára kiadott esszékérdések egyikével, vagy annak csak egy részét öleli fel. Amennyiben a kérdés önmagában nem elég részletes, a tanszék megad olyan alcímeket, amelyek kifejtését a hallgatóktól feltétlenül elvárja. Az esszé kérdéstípus elnevezése arra utal, hogy egy adott témakör átfogó ismertetését várjuk a hallgatótól egy koherens szöveg összeállításával. Az esszét egy jól felépített vázlat pontjainak kellően részletezett kifejtésével célszerű elkészíteni.
A zárthelyi dolgozatok pótlása illetve javítása
A félév végén maximum egy sikertelen dolgozat pótolható, a félév végén egy előre meghatározott időpontban. A pót ZH-ra az azt megelőző munkanap délig kell jelentkezni a tanszéki összekötőnél.
A pót-ZH időpontja után további javítási lehetőség nem áll rendelkezésre!
Indexaláírást az a hallgató kap, így vizsgára bocsájtható, aki a félév során a két zárhelyi dolgozaton átlagosan több mint 50 %-ot ért el. Az esetlegesen mulasztott, vagy 6 pontnál gyengébb (max. 1 db) ZH-t a félév végén lehet pótolni, javítani.
A zárthelyiken elért pontok összesítése itt található.
Kollokvium
Az összehasonlító élettan oktatás a félév végén írásbeli kollokviummal zárul. A kollokviumra bocsátás előfeltétele a félév végi aláírás megszerzése:
- Indexaláírást az a hallgató kap, így vizsgára bocsájtható, aki a félév során mindkét zárhelyi dolgozaton több mint 50 %-ot ért el. Az esetlegesen mulasztott, vagy 50 %-nál gyengébb (max. 1 db) ZH-t a félév végén lehet pótolni, javítani.
- A zárthelyiken elért pontok összesítése itt található.
Csak a tanszék által megadott vizsganapok valamelyikére lehet jelentkezni. A NEPTUN-rendszer mellett a hallgatóknak minden, a vizsgával kapcsolatos változást a tanszéki referens számára mindenképpen jeleznie kell. Vizsgára jelentkezni legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon délig lehet.
A kollokviumon a félév elméleti anyagát kérdezzük vissza. A kollokviumon a hallgatóknak a leckekönyvükkel kell megjelenniük. A vizsgázó hallgató személyazonosságát a vizsga elején a vizsgafelügyelők ellenőrzik.
Az írásbeli vizsgán maximum 100 pontot lehet gyűjteni. A vizsga sikeres, ha a hallgató minimum összesen 51 pontot ér el úgy, hogy a tesztkérdéseken minimum 34%-os eredményt, míg az ábrákon és az esszén minimum 26-26%-os eredményt ért el.
A vizsga felépítése
Az írásbeli vizsga három részből áll:
Az írásbeli vizsga három részből áll:
- Az első részben ki kell tölteni egy 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztet, amely lefedi az állatorvosi élettan valamennyi témakörét. A 100%-os eredményű teszt 35 pontot ér.
- A második részben egy ábrát kapnak az élettan egyik fejezetéből, amelyeket értelmezni kell, ki kell tölteni a megjelölt, hiányzó részeket, illetve válaszolniuk kell a feltett kérdésekre. Az ábra 100%-os eredményű megoldása 15 pontot jelent. Az ábrát az előadásokon vetített ábrákból választjuk.
- Az írásbeli vizsga harmadik részében két, az ábra témájától független témakörhöz kapcsolódó esszékérdést kell kifejteni. Egy esszékérdés 100%-os eredményű megoldása 25 pontot ér. A lehetséges esszékérdéseket ide kattintva találják meg.
Az írásbeli vizsgán maximum 100 pontot lehet gyűjteni. A vizsga sikeres, ha a hallgató minimum összesen 51 pontot ér el úgy, hogy a tesztkérdéseken minimum 34%-os eredményt, míg az ábrákon és az esszén minimum 26-26%-os eredményt ért el. Az írásbeli vizsgára 100 perc áll rendelkezésükre.
Évközben szerzett pontok beváltása a záróvizsgán
A hallgatók, akik az évközi ZH-kon kiemelkedő eredményt érnek el, extra pontokat gyűjtenek, amelyeket a vizsgán a 40 kérdéses tesztsorában írunk jóvá (1 pont = 1 elfogadott tesztpont).
A vizsga értékelése
Az írásbeli vizsga követelményei
| Feladat | Ajánlott időtartam | Maximális pontszám | Minimumkövetelmény |
| Teszt | 35 perc | 35 pont | 34% |
| Ábra | 15 perc | 15 pont | 26% |
| 1. esszé | 25 perc | 25 pont | 26% |
| 2. esszé | 25 perc | 25 pont | 26% |
| Összesen: | 100 perc | 100 pont | 51 pont |
A kollokviumon a tananyag ismeretét ötfokozatú skálán minősítjük.
| Összpontszám | Érdemjegy |
| 0-50 pont | 1 (elégtelen) |
| 51-60 pont | 2 (elégséges) |
| 61-70 pont | 3 (közepes) |
| 71-80 pont | 4 (jó) |
| 81-100 pont | 5 (jeles) |
A hallgatók a vizsga időpontját egy alkalommal elhalaszthatják. Halasztani személyesen lehet a tanszéki oktatási referensnél. Halasztani legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon délig lehet. Ha a vizsgára feliratkozott hallgató nem jön el vizsgázni, akkor minden esetben elveszít egyet az adott vizsgaidőszakra eső vizsgalehetőségei közül.
Szabályok a vizsgán
A vizsga írása során minden hallgatónak magánál kell tartania a leckekönyvét, amelyet a vizsga dolgozat íratása során ellenőrzünk és beszedünk. Ennek hiányában a hallgató vizsgán nem vehet részt.
A vizsga dolgozat írása során a hallgatókra az alábbi szabályok vonatkoznak:
- A hallgatók csak a tanszék által biztosított golyóstollat használhatják a dolgozat megírásához.
- A hallgatóknak valamennyi táskájukat, csomagjukat, tolltartójukat, a dolgozatíráshoz nem szükséges ruhadarabjaikat (pl. kabát, sapka, sál) stb. ki kell tenniük a tanterem elejébe, a tábla mellé.
- A hallgatók a dolgozatírás során semmilyen segédeszközt nem használhatnak (pl. bármilyen elektronikus segédeszköz, írott segédeszköz, szóbeli segítségnyújtás). A segédeszközöket nemcsak nem használhatják, hanem nem is tarthatják közvetlen környezetükben, illetve maguknál (elektronikus eszközöket, vagy tartozékaikat még kikapcsolt állapotban sem!).
- A hallgatók semmilyen állatot nem hozhatnak be a dolgozatírás idejére a tanterembe, a hallgatótársak zavarásának elkerülése végett.
A fenti szabályok megsértése esetén a hallgató dolgozatírását felfüggesztjük, a dolgozatra 0 pontot adunk.
Javasoljuk, hogy a szükségtelen konfliktusok elkerülése érdekében a dolgozatírás megkezdése előtt mindenki győződjön meg arról, hogy közvetlen környezetében nincs illegális segédeszköz.
Kollokviumi esszékérdések (régi!)
Belső környezet, vér
| 1. | Milleau Interieur, kompartmentek, vízterek, vízterek meghatározása |
| 2. | IC és EC tér egyensúlyát befolyásoló tényezők, vérplazma ionos és nem ionos összetevői, az intracelluláris folyadék |
| 3. | Az interstitialis folyadék kialakulása, mérése, összetétele és jelentősége |
| 4. | Plazmafehérjék, a vérplazma maradék-N tartalma (NPN) |
| 5. | A vér élettani szerepe, a vértérfogat meghatározása és változásai |
| 6. | A vörösvérsejtek és a haemoglobin |
| 7. | A granulocyták és a makrofágok szerepe |
| 8. | Emberi- és állati vércsoportok |
| 9. | Haemostasis; a véralvadás extrinsic, központi és intrinsic útja |
| 10. | Az immunrendszer elemei; a természetes immunitás és a komplementrendszer |
| 11. | Szerzett immunitás; az antigén és az ellenanyag szerkezete és funkcióik |
| 12. | A humorális immunitás; B-lymphocyták és az önkorlátozás |
| 13. | A celluláris immunitás; T-lymphocyták és az MHC-struktúra |
Cardiovascularis rendszer
| 14. | A szívizomzat mechanikai tulajdonságai és a Starling-féle szívtörvény |
| 15. | Ingerképzés és ingerületvezetés a szívben; elektromechanikai kapcsoltság |
| 16. | Az elektrokardiográfia |
| 17. | A vérnyomást fenntartó tényezők; a vérnyomás az egyes érszakaszokon; pulzus |
| 18. | A mikrocirkuláció, anyagáramlás a kicserélési szakaszon |
| 19. | A cardiovascularis szabályozás lokális és idegi tényezői |
| 20. | Speciális keringések: coronaria-, bőr-, agyi, splanchnikus és magzati keringés |
Izomélettan
| 21. | Az izomösszehúzódás mechanizmusa, az elektromechanikai kapcsoltság |
| 22. | Az izomműködés energia-forrásai, az izomműködés makroszkopikus jelenségei |
| 23. | A fuzimotor rendszer |
| 24. | A simaizomra jellemző sajátosságok |
Légzés
| 25. | A légutak szerepe a légzésben, légzőmozgások, lihegés |
| 26. | Térfogatváltozások a tüdőben, levegőfrakciók, ventilációs koefficiens |
| 27. | A légzési munka |
| 28. | Az oxigén és a szén-dioxid transzportja |
| 29. | A légzés idegi és kémiai szabályozása |
| 30. | A madarak légzése |
Kiválasztás
| 31. | A kiválasztás alapvető folyamatai (filtráció, reabszorpció, szekréció, exkréció) |
| 32. | Glomeruláris filtrációs ráta (GFR), renalis plazmaáramlás, extrakció, klírensz |
| 33. | Transzportfolyamatok a proximális tubulusban |
| 34. | Transzportfolyamatok a Henle kacsban és a distalis kanyarulatos csatornában |
| 35. | Transzportfolyamatok az összekötőcsőben és a gyűjtőcsatornában |
| 36. | A vizelet hígítása és koncentrálása a vesében; ellenáramlásos rendszerek |
| 37. | Az isosmosis szabályozása, ADH- mechanizmus |
| 38. | Az isovolaemia szabályozása; RAS, ANP és aldosteron |
| 39. | Az elvezető húgyutak és a vizeletürítés folyamata |
Emésztés, felszívódás
| 40. | Táplálékfelvétel, nyáltermelés, nyelés |
| 41. | A gastrointestinalis tractus motorikája és annak elektrofiziológiája |
| 42. | A gyomornedv-elválasztás fázisai |
| 43. | A gyomor sósavtermelése és annak szabályozása |
| 44. | A pancreasnedv termelése, funkciói és szabályozása |
| 45. | Az epe termelése, funkciói és szabályozása |
| 46. | Szénhidrátok emésztése és felszívódása |
| 47. | Zsírok emésztése és felszívódása és transzportja |
| 48. | Fehérjék emésztése és felszívódása |
| 49. | Az elektrolit és víz transzportja az emésztőtraktusban; vasfelszívódás |
| 50. | Vastagbélemésztés, bélsárképződés, defaecatio |
| 51. | Kérődzők és madarak emésztésének jellegzetességei |
Anyag- és energiaforgalom, hőszabályozás
| 52. | Kalorimetriás módszerek; a légzési hányados (RQ) fogalma és jelentősége |
| 53. | Alap- és nyugalmi anyagcsere, befolyásoló tényezők |
| 54. | A hőegyensúly tényezői és a környezeti hőmérséklet hatása |
| 55. | A testhőmérséklet szabályozása |
Mineráliák, csont
| 56. | A kalcium és a foszfor élettani szerepe; felszívódása, megoszlása és kiürülése a szervezetből |
| 57. | A csontszövet felépítése: osteoblastok, osteoclastok és osteocyták élettani szerepe |
| 58. | A parathormon, a calcitonin és a D-hormon szerepe a Ca- háztartás szabályozásában |
Endokrinológia
| 59. | Jelátadási formák, klasszikus visszacsatolás (feed-back), hormonok osztályozása, hormonhatás molekuláris alapjai |
| 60. | Hypothalamikus faktorok; a neurohypophysis |
| 61. | Adenohypophysis (növekedési hormon) |
| 62. | Adenohypophysis (ACTH, TSH, FSH, LH, PRL, MSH) |
| 63. | A tobozmirigy |
| 64. | A pajzsmirigyhormonok |
| 65. | Mineralokortikoidok |
| 66. | A glükokortokiodok és a stressz élettana |
| 67. | Katekolaminok |
| 68. | A hasnyálmirigy hormonjai |
| 69. | Autakoidok |
A szaporodás élettana
| 70. | A hím nemi szervek, a hím nemi működés hormonális szabályozása és a spermatogenesis |
| 71. | A járulékos nemi mirigyek szerepe hím állatokban, hím nemi reflexek |
| 72. | Az ösztrusz ciklus fázisai |
| 73. | A petefészek ciklusa |
| 74. | A ciklus hormonális változásai |
| 75. | A megtermékenyítés |
| 76. | A vemhesség |
| 77. | Az ellés fázisai és endokrinológiája |
Idegtan
| 78. | Nyugalmi membránpotenciál; helyi válasz; akciós potenciál és terjedése |
| 79. | Axonális transzport és a szinaptikus ingerületátvitel |
| 80. | Receptorok, sensorok; az ioncsatornák típusai |
| 81. | Proprioceptív reflexek |
| 82. | Exteroceptív reflexek |
| 83. | Érző rendszerek: recepció, gerincvelő szerepe, antianalgetikus pályák |
| 84. | Érző rendszerek: thalamus és agykéreg érző működése |
| 85. | Mozgásszabályozás: testtartás és testhelyzet |
| 86. | Mozgásszabályozás: az akaratlagos mozgás tényezői |
| 87. | Mozgásszabályozás: a törzsdúci rendszer és a kisagy |
| 88. | Az autonóm idegrendszer |
| 89. | Reticularis aktivitás; alvás, ébrenlét |
| 90. | A magatartás szabályozása, a limbikus rendszer; viselkedés és ösztön |
| 91. | Emlékezés és tanulás; feltételes- és feltétlen reflexek |
Receptorok, érzékszervek
| 92. | Fénylátás, színlátás; sejtszintű mechanizmusok |
| 93. | Tárgylátás, látásélesség, látótér, szemmozgások, látópályák |
| 94. | A belső fül működése és a hallás sejtszintű folyamatai |
| 95. | Ízérzékelés és szaglás |
