Az őszi erdők mélyén sétálva sok különös hangra lehetünk figyelmesek, amelyek az élet állandó körforgását jelzik. Egy közülük a dám bikák mély torokhangú bőgése vadásznyelven a barcogás. Hangzása ugyan kevésbé harsány, mint a gímeké, de enyhébb hangon is hasonló szenvedéllyel hívják a teheneket, tartják távol vetélytársaikat és az erdő csendjében ugyanolyan lenyűgöző hallgatni. A dám
2024. október 16-án az Állatorvostudományi Egyetem emléktáblát avatott dr. Holló Ferenc, kiemelkedő magyar állatorvos tiszteletére. Az eseményen Dr. Jerzsele Ákos tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék vezetője és Dr. Balka Gyula a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztője valamint Holló Dorottya alkalmazott nyelvész, az ELTE docense, és Holló Ferenc unokahúga méltatta a nagymúltú lap egykori vezetőjét.
„A dió rendkívül egészséges, egy igazi csoda!” – olvashatjuk számos forrásból az interneten. Ha ez igaz, akkor miért van az, hogy az utóbbi években a kutyáknál a diófa termésének elfogyasztása után egész testre kiterjedő remegést vagy akár tudatvesztéssel járó, epilepszia-szerű görcsrohamokat lehet megfigyelni? Nos, a probléma oka nem magában a dióban keresendő. Az egészséges dió
Az Állatorvostudományi Egyetem Aulájában tartotta a Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesülete (HSAVA), a 49. kétnapos országos őszi konferenciáját. A MÁOK által elismert kiemelt rendezvényen egyetemünk számos kiváló szakembere tartott előadást. Örülünk, hogy idén is otthont adhattunk ennek a rangos rendezvénynek! Fotók: Vágvölgyi Zsolt
Az ősz beköszöntével egy különleges természeti jelenségnek lehetünk fültanúi, amely a magyar erdők egyik legjellegzetesebb eseménye: a szarvasbőgés. Ez nemcsak a természet szerelmeseit, de az alkalmi kirándulókat is vonzza, ezért fontosnak tartjuk, hogy egy kis betekintést nyújtsunk az erdők világába. A szarvasbőgés valójában a szarvas nász időszakát jelenti. Szeptembertől körülbelül október közepéig a bikák a
2023 novemberében jött létre Haszonállat és Élelmiszerlánc-biztonsági (HÉB) Szakkollégium, olyan hallgatók kezdeményezésére, akik elkötelezettek a haszonállat-gyógyászat iránt. A szakkollégium 2024 tavaszán indította el aktív tevékenységét és a lelkes önkéntes csapat azóta is folyamatosan előadásokat, teleplátogatásokat és közösségi programokat szervez, így egy félév során számos szakmai és közösségi eseményen vehetnek részt az érdeklődők. A szakkollégium hivatalos
Dr. Hoffner József Orvosdoktor, állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, a Pesti Egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyintézetének vezetője volt 1826-tól 1841-ig. Tanártásait megbotránkoztatva az állatorvosi iskolán a magyar nyelvű oktatás, előadás bevezetését sürgette, korszakalkotó módon a beköszöntő beszédét magyar nyelven tartotta. Hoffner hazafiként a magyar állatorvos-tudománynak meggyőződéses képviselője volt, az
A szúnyogok, rendkívül gazdag fajösszetétellel rendelkeznek globálisan és hazánkban is több mint 50 faj ismert. Szezonalitásuk az utóbbi időben drasztikusan megváltozott. Korábban szinte kizárólag a meleg hónapokban voltak aktívak. Az egyre melegebb napok, valamint az új, inváziós fajok ezt részben átírták, ezért ebben az esetben is (ahogy korábbi cikkünkben a kullancsok esetén) a legfontosabb fajokat
A Tolnay Sándor Általános Iskola Gyöngyösfaluban, Vas megyében, Kőszeg és Szombathely között, csendes, nyugodt környezetben található. 1988 szeptemberében vette fel az intézmény Nagycsömöte szülöttének, dr. Tolnay Sándor állatorvosnak a nevét. Ekkor emelték a parkban az emlékművet, mely Marosits István Munkácsy díjas szobrászművész alkotása. Tolnay Sándor tiszteletére szeptember 19-én a Lukácsházi Közösségi Házban emlékülést tartottak. Az
A Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratórium Fágterápiás alprojektjének egyik legfontosabb célja annak vizsgálata, hogy miként illeszthető a bakteriofágok alkalmazása az állategészségügy gyógyító, betegségmegelőző tevékenységi körébe. Az alprojektnek intézményi szinten a HUN-REN ÁOTKI ad otthont, de a kapcsolódó kutatásokban részt vesznek az ÁTE Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének munkatársai valamint a PTE
Hazánkban mintegy 27 kullancsfaj fordul elő. Általánosságban ezek szezonalitása igen eltérő: az Ixodes ricinus, a Dermacentor marginatus és a Haemaphysalis punctata főként tavasszal aktív, de van egy kisebb őszi csúcsuk is, míg a Dermacentor reticulatus előfordulási gyakorisága ősszel magasabb, mint tavasszal. Vannak hidegkedvelő, úgynevezett „téli kullancsok”, mint például a Haemaphysalis inermis, de vannak olyan fajok
